Az öntözés sokféle lehet. Öntözhetjük kertünket locsóló kannával, vödörrel, slaggal, szórófejjel, csepegtető módszerrel és számos más megoldással. Az elmúlt időszakban viszont elterjedt a hasznos hosszú távon kifizetődő megoldás az automata öntöző rendszerek széles skálája.



Nézzük meg felhasználásának jó pár pozitív tulajdonságát:

- víztakarékos öntözési megoldás

- akkor öntöz, amikor arra szükség van

- gyorsabban fejlődő növények

- egyenletes öntözés

- térbeli egyenletes öntözés

- nehezen öntözhető területek hasznos öntözése

- időtakarékos öntözési megoldás

- szabadság alatt egyenletes öntözés

- tervezhető öntözési költségek

- kútról is üzemeltethető

- kerti tevékenységeket nem zavarja

- vízkorlátozás nem lehet probléma


Sokan azért költöznek kertes családi házba, mert így közelebb érzik magukhoz a természetet, az állatokat, növényeket. Az ápolt és szép kert, amely kikapcsol és feltölt, sok törődést igényel, amit hozzáértést feltételez. Az öntözési rendszerek hasznosságához nem fér kétség, mert kertünk csak akkor lesz szép és ápolt, ha megfelelően felkészítjük az aszályos, vagy csapadékmentes időszakra. Ezzel biztosítjuk, hogy nem csak akkor lesz szép zöld és egyenletes növésű, mikor megfelelő természetes  mennyiségű eső esik.

 

A megfelelő öntözésre pedig szükség van

Magyarországon az éves csapadékmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy kertünk egész évben zöldellő természetes közeg legyen, így a kimaradt csapadékot pótolnunk kell. Magyarország éghajlata kontinentális, száraz, ezért a plusz forrásokat pótolnunk kell. Hazánk éves csapadékmennyisége évi 600-700 mm ami a téli hónapokban éri környezetünket. Így kertünk 80%-át kitevő gyep a többi évszakban nem jut megfelelő mennyiségű csapadékhoz. Jelenleg a szép zöld gyep eléréséhez napi 4 mm csapadék szükségeltetik, így a jelenlegi természetes öntözés a pázsitfélék csapadék igényeinek csak 30%-át fedezi.Ennek figyelembevételével a fennmaradó 70%-ot pótolnunk kell.

A másik nagy probléma a természetes csapadékkal, hogy nem egyenletes. Nagy része tavasszal, ősszel és télen esik. Így a legtöbb növény a hőmérséklet emelkedésével igényli a több vizet a melegebb és nyári időszakokban. Hazánkban nyáron sokszor 1 hónap alatt esik annyi eső, amennyinek 1 nap alatt kellene öntöznie kertünket. Hasznosítása is körülményes, nagy része nem hasznosítható a fűfélék számára.

A téli hónapok csapadéka nagy részben hó. Ennek nagy része olvadáskor nem tud a talajba szivárogni a fagyott közeg miatt. Ugyanez a jelenség csak fordítva, mikor a tavaszi, őszi csapadék nem tud a talajba szivárogni a talaj csapadék telítettsége miatt.

Bokrok és fák mélyebb gyökerüknek köszönhetően, a kora tavaszi vízzel telített talajokból hosszú időn át akár mélyebbről is csapadékhoz jutnak. Ellenben a pázsitfélék a talaj felső részéből jutnak nedvességhez, ami a melegebb időszakokban gyorsan kiszárad. Ennek hiányát megfelelő öntöző rendszer kiépítésével oldhatjuk meg.